A szerzői jogi törvény (Copyright Act 1968 (Cth) (Copyright Act)) a szerzői jogi anyagokat:

• “művek” (pl. irodalmi, művészeti, drámai és zenei művek)
• művektől eltérő anyagok (filmek, műsorok, hangfelvételek és multimédiás és kiadott kiadások).

Az ausztrál szerzői jogi törvény szerint az erkölcsi jogok olyan személyhez fűződő jogok, amelyek a “művek” és “filmek” “szerzőire” vonatkoznak. A személyhez fűződő jogok magukban foglalják az élő és rögzített előadások előadóinak személyhez fűződő jogait. Ezek nem ruházhatók át más személyre vagy szervezetre. A szerzői jogvédelem alatt álló művek (irodalmi, drámai, zenei vagy művészeti alkotások) és a művektől eltérő tárgyak (beleértve a filmeket is) esetében a személyhez fűződő jogok automatikusan keletkeznek, de a szerzői jogtól függetlenül léteznek. Az előadóművészek személyiségi jogai nem tartoznak ide.

A szerzői jogi törvény előírja, hogy a személyhez fűződő jogok:

• azoknak a személyeknek a személyes jogai, akik művek és filmek szerzői (a filmek esetében a szerzők a fő producerek, rendező és forgatókönyvíró)
• a szerzők elismerését és tiszteletét biztosítják
• a szerzői jog által védett művekben és filmekben automatikusan keletkeznek
• különböznek a szerzői jogoktól, és nem “gazdasági” jogok
• nem lehet megvásárolni és eladni, mivel a szerzői jogok a mű vagy film szerzőjének személyes jogai, és a szerzőnél maradnak, még akkor is, ha a mű vagy film szerzői jogát átruházzák.

A “művet” létrehozó személy, illetve egy film fő producere, rendezője és forgatókönyvírója a “szerző”. Egynél több személy is lehet szerzője egy műnek, ha együttműködtek annak létrehozásában, de pusztán a mű szerkesztése vagy az, hogy a mű vagy a film kialakításába valamilyen módon ötletekkel járult hozzá, nem elegendő ahhoz, hogy a mű vagy a film szerzőjének tekintsék.

Az ausztrál szerzői jog szerint a szerzőket 3 erkölcsi jog illeti meg:

• a szerzőség tulajdonításának joga
• a szerzőség hamis tulajdonításának megakadályozásához való jog
• a szerzőség integritásának joga.

Mikor érvényesülnek a személyiségi jogok?

Az ausztrál szerzői jog szerint a személyiségi jogok a “művekre” és a “filmekre” vonatkoznak, de nem vonatkoznak a hangfelvételekre vagy a televíziós/hangos adásokra. A “szerzői jogi anyag” kifejezést ebben a szakaszban adott esetben a “művekre” és a “filmre” utalva használjuk.

Meddig tartanak az erkölcsi jogok?

Az erkölcsi jogok általában a szerzői jogi védelemmel azonos ideig tartanak. Kivételt képez a filmek esetében az integritás joga, amely a szerző élethosszáig tart.

Ki rendelkezik erkölcsi jogokkal?

Egyéni szerzők vagy olyan szerzők, akik közösen dolgoztak egy mű vagy film létrehozásában, rendelkeznek erkölcsi jogokkal. Ilyen szerzők például:

• a képzési anyag, folyóiratcikk, regény stb. szerzője:
• a számítógépes program forráskódjának írója vagy felhasználói felületének tervezője
• az a személy, aki egy épületet tervez (pl. építész)
• az a személy, aki dalokat ír (mind a zene, mind a szöveg erkölcsi jogok tárgya lehet)
• a kép/rajz/rajzfilm alkotója (pl. festő)
• a fényképész
• a “hangok” (pl. zene és hangfelvételek) előadója. Az előadóművészek közé tartozik a zenész vagy zenészcsoport, a karmester, a színész, a rádióban, televízióban vagy online/digitális tartalomban (beleértve a reklámokat, de kivéve a hírolvasást) fellépő személy; valamint filmek esetében a rendező, a producer (azaz, de nem, ha a producer egy vállalat) és a film forgatókönyvírója.

Milyen jogom van a tulajdonhoz?

A szerzőknek joguk van ahhoz, hogy művük vagy filmjük szerzőjeként azonosítsák vagy elismerjék őket, ha azt az alábbi módokon használják fel:

• mikor a művet sokszorosítják vagy a filmet lemásolják
• mikor a művet vagy a filmet a nyilvánossághoz közvetítik
• mikor a művet vagy a filmet online hozzáférhetővé teszik vagy digitálisan továbbítják
• mikor az a művet feldolgozzák (ez a jog nem vonatkozik a művészeti alkotásokra és filmekre)
• mikor a művet nyilvánosan előadják (ez a jog nem vonatkozik a művészeti alkotásokra és filmekre)
• mikor a művészeti alkotásokat és filmeket nyilvánosan bemutatják.

A szerző személyiségi jogai nem sérülnek, ha a megjelölés elhagyása az adott körülmények között “ésszerű” volt.

Milyen formában kell a megjelölést megtenni?

Ha a mű vagy film szerzője egy meghatározott módon történő megjelölést kért, és a kérés ésszerű, a művet vagy filmet ilyen módon kell megjelölni.

Ha a szerző nem kérte, hogy a mű vagy film szerzőjeként milyen módon kívánják azonosítani, akkor a szerző azonosításának a mű vagy film minden egyes többszörözésén, másolatán vagy feldolgozásán egyértelműen és ésszerűen feltűnő módon kell szerepelnie.

Az egyértelmű és ésszerűen feltűnő azonosítás azt jelenti, hogy a személynek tudomása legyen a szerző személyazonosságáról. További információért lásd a Code of Practice for the Professional Australian Visual Arts, Craft and Design Sector (Az ausztrál vizuális művészetek, kézművesség és formatervezés ágazatának gyakorlati kódexe).

Védelmeznek-e a személyiségi jogok a hamis megjelölés ellen?

A művek vagy filmek szerzőinek joguk van megakadályozni, hogy:

• valaki más hamisan azt állítsa, hogy ő a mű vagy film szerzője
• a művét vagy filmjét más megváltoztassa, majd úgy kezelje, mintha az a szerző változatlan műve vagy filmje lenne, kivéve, ha a változtatás lényegtelen vagy törvény írja elő.

A Copyright Act 1968 (Cth) (szerzői jogi törvény) felsorolja azokat a cselekményeket, amelyek hamis tulajdonításnak minősülnek. Ezek közé tartozik:

• egy személy nevének beillesztése/megadása (vagy engedélyezése) egy műben (beleértve a mű többszörözését is) vagy filmben, ha ez a személy nem a szerző
• egy művel (beleértve a többszörözést is) vagy filmmel való foglalkozás, ha a tulajdonító tudja, hogy a megnevezett szerző nem a szerző
• a mű vagy film nyilvánossághoz közvetítése vagy a művel vagy filmmel való egyéb foglalkozás, ha a tulajdonító tudja, hogy a személy nem a szerző.

Védik-e a személyiségi jogok a művem vagy filmem integritását?

A szerzőknek joguk van tiltakozni az ellen, hogy művüket vagy filmjüket “becsmérlő bánásmódnak” vessék alá. Ez a művel vagy filmmel kapcsolatos minden olyan (fizikai vagy kontextuális) bánásmódot jelent, amely sérti vagy sérti a szerző becsületét vagy jó hírnevét.

A fizikai cselekmények, például a mű vagy film megváltoztatása, módosítása vagy megsemmisítése akkor minősül becsmérlő bánásmódnak, ha sérti a szerző becsületét vagy jó hírnevét (pl. egy eredeti festmény/rajz elrontása vagy egy építész által tervezett középület átalakítása).

Néha a mű vagy film bemutatásának módja, illetve a művészi alkotás kiállításának módja és helye is minősülhet becsmérlő bánásmódnak, ha a bánásmód sérti a szerző becsületét vagy jó hírnevét.

A becsmérlő bánásmódra vonatkozó állítások közelmúltbeli példái közé tartozik a bevásárlóközpontban kiállított szoborszerű libák nyakára díszítő szalagok húzása, valamint a Pig ‘n’ Whistle pubnak a Brisbane Riverside Centre előkertjébe való beillesztése. Az építész azt állította, hogy a kocsma jelenléte elrontaná az épület geometriai tisztaságát.

Nem sérti a szerző jogait, ha a cselekmény az adott körülmények között “ésszerű” volt.

Az erkölcsi jogok átruházhatók vagy átadhatók?

Az erkölcsi jogok nem ruházhatók át más személyre vagy vállalatra, mivel azok a szerzőhöz kötődnek, és a szerzőnél maradnak, még akkor sem, ha a mű vagy film szerzői jogát átruházzák. A szerzők azonban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a művet vagy filmet meghatározott módon használják fel. A hozzájárulás csak akkor érvényes, ha:

• a szerző vagy a szerző képviselője adta meg
• írásban
• nem hamis vagy félrevezető nyilatkozatokkal idézték elő, illetve nem kényszerítéssel szerezték meg.

A hozzájárulás csak a művel vagy filmmel kapcsolatos meghatározott vagy meghatározott típusú cselekményekre vagy mulasztásokra adható, amelyek a hozzájárulás megadása előtt vagy után történtek.

Hogyan védik a szerzői jogok a munkavállalókat?

A szerző az a személy, aki a művet vagy filmet ténylegesen létrehozta. Az a személy, aki a művet vagy filmet szerkeszti vagy engedélyezi, a szerzői jogi törvény alkalmazásában nem minősül szerzőnek.

A munkavállaló, amikor munkaviszonya keretében látja el feladatait, a mű vagy film tényleges alkotója lehet. A munkavállaló a munkáltatója javára általános hozzájárulást adhat a munkavégzés során alkotott művel vagy filmmel kapcsolatos valamennyi cselekményre vagy mulasztásra vonatkozóan.

A jó gyakorlat támogatja, hogy a munkavégzés során jelentős művet alkotó munkavállalót egyértelműen azonosítják vagy elismerjék a mű szerzőjeként. A “jelentős mű” általában olyan jelentős/jelentős mű vagy technikai jellegű mű, amely jelentős alkotói erőfeszítés eredménye. Általában a tisztán adminisztratív vagy rutin jellegű munkák, mint például a tájékoztatók, feljegyzések, beadványok és sajtóközlemények ebben az összefüggésben nem minősülnek “jelentős munkának”. (További információkért lásd alább: “Mit vesznek figyelembe annak eldöntésekor, hogy történt-e jogsértés?”).

Hogyan érintik a szerződőket a személyiségi jogok?

A külső harmadik fél által készített minden művön vagy filmben meg kell jelölni a mű vagy film szerzőjét, kivéve, ha ez ésszerűtlen lenne, vagy ha a szerzőtől megfelelő írásbeli, a meghatározott típusú cselekményekhez vagy mulasztásokhoz szükséges személyiségi jogi hozzájárulást kaptak.

Minden tanácsadói/vállalkozói szerződésnek megfelelő erkölcsi jogi záradékot kell tartalmaznia.

Mit kell figyelembe venni annak eldöntésekor, hogy történt-e jogsértés?

A szerzői jogokat nem sérti:

• a mű vagy film szerzőjének feltüntetésének elmulasztása
• a mű vagy film becsmérlő kezelése

feltéve, hogy a cselekmény az adott körülmények között “ésszerű” volt.

A következő tényezőket kell figyelembe venni annak megállapításakor, hogy ésszerű volt-e nem azonosítani a szerzőt:

• a mű vagy film jellege
• a mű vagy film felhasználásának célja
• a mű vagy film felhasználásának módja
• a mű vagy film felhasználásának kontextusa
• minden olyan iparági gyakorlat vagy magatartási kódex, amely a mű vagy film felhasználására vonatkozik
• .
• minden olyan nehézség vagy költség, amely a szerző azonosítása miatt merült volna fel
• mindegy, hogy a mű vagy film a szerző munkaviszonya során vagy más részére történő munkavégzésre irányuló szerződés alapján készült-e
• ha a műnek két vagy több szerzője van (filmekre nem vonatkozik), a szerzők azonosításának elmulasztásával kapcsolatos álláspontjukat.

A munkavállalóknak például általában nem lesz kikényszeríthető joguk arra, hogy a mindennapi feljegyzések és jelentések szerzőjeként tüntessék fel őket. Ugyanakkor más művekkel, például egy műszaki cikkel kapcsolatban, ahol az iparágra jellemző gyakorlat, hogy a szerzőt feltüntetik, létezhetnek jogok.

A szerzői jogi védelem alatt álló művel szembeni egyébként becsmérlő bánásmódnak minősülő magatartások közé tartozhat például a cikk szerkesztése a pontatlanságok vagy a sértő tartalom közzététel előtti eltávolítása érdekében.